Milyen fülhallgatót?

By | 2014. szeptember 30.

Amióta munkába menet, utazás közben a telefonomon sorozatokat és filmeket nézek (2008 óta) vagy podcast-et hallgatok és a munkahelyemen is van, amikor zene szól a fülemben a környezetemben lévő beszélgetés elnyomására, azóta használok fülhallgatót igazándiból. Praktikus megfontolásból ezt próbálom egy  füles formájában racionalizálni.

Időközönként cserélődnek a fülhallgatóim, de mindig törekszem megtalálni a számomra ideális megoldást és pár lényeges kritérium alapján kiválasztani a megfelelő, éppen aktuális darabot. A váltások általában akkor történtek, amikor vagy tönkrement az aktuális vagy éppen nem voltam megelégedve vele. Hogy milyen kritériumokat állítok fel? Nos, a következők alapján próbálok választani:

  • „Fülbedugós” legyen. Nem szeretem a nagy, bumszli retró fülhallgatókat. Nem vagyok audiophile, sem hipszter. Pont leszarom, hogy mi a divat és szerintem még hülyén is néz ki az a füles, ami kétszer akkora, mint a fejem, pláne, ha ezzel még az utcán is sétál valaki.
  • Ne legyen „bogyós”, hanem a klasszikus „in-ear”. Egyszerűen a bogyós verziót nem nekem találták ki. Idegesít, hülye érzés, hülyén néz ki, kiesik, stb.
  • Legyen rajta hangerőszabályzó. Menet közben nem fogom a zsebemből előkaparni a telefont csak azért, hogy a hangerőt szabályozzam.
  • Jól szóljon. Legyen benne valami basszus is.
  • Ne hallja a külvilág, hogy éppen mit hallgatok.
  • Ne kerüljön csilliókba. Nem azt mondom, hogy egy 1000 forintos kínaipiacos hulladék legyen, de ne is legyen 100.000 forint… de még 30.000 sem.
  • Ha lehet, akkor legyen „L” alakú a jack-dugó rész. Mivel így szerintem jobban védett a kábeltörés ellen.
Ezeket a feltételeknek eleget téve, az alábbi füleseket birtokoltam és használtam -időrendi sorrendben- eddig:

Nokia HS-47

A még ma is működő és néha használatban lévő Nokia E51-es telefonomhoz kapott headset. Amíg a telefon napi használatban volt, ezt a fülest használtam hozzá. Nem igazán volt semmi összehasonlítási alapom, így teljesen megfelelt, mivel a feladatát teljesítette. Utólag azt mondom már, hogy kényelmetlen volt tartós használat alatt, valamint relatív hamar bemondta az unalmast.
Mivel manapság már a Nokia nem az a Nokia, ami volt pár évvel ez előtt, így hivatalos oldala sincs már, úgyhogy csak Amazon-ost találtam. Ára kb. £5.

Sony MDR-E829V

Miután tönkrement már a 3. Nokiás headset-em is, úgy döntöttem, hogy nézek valami más után. Tesóm anno használt egy Sony-t, ami -megint csak akkori szemmel- nem volt olyan rossz. Ezért próbáltam keresni valami olyasmit, mint ami neki volt. A választás erre esett. A hangja elfogadható volt, a fenti kritériumoknak megfelelt. Így utólag, pár évnyi távlatból is azt mondom, hogy ár/érték arányban jó kis füles.
Hivatalos oldal, ár: £12 (2012-ben)

AKG K315

Sokat utazom metrón munkába menet (nem Budapesten), ami sok szakaszon hangos. Miután a Sony ugyan jó füles, de nem volt elég hangos ahhoz, hogy menet közben rendesen tudjam hallgatni az éppen aktuális dolgot, ezért új fülest kerestem. Ezúttal gondoltam kicsit drágább is belefér. Nem akartam feltétlenül sokat költeni rá, de ha úgy alakult volna, akkor megfontoltam volna. Éppen az egyik pesti bevásárlóközpontban voltam, amikor bementem egy „hülyeboltba”, hogy megnézzem mit árulnak a témában. Sok féle füles volt, de jellemzően olyan, ami nekem kell, kevés. Vagy nem volt hangerőszabályzója, vagy volt, de „bogyós” volt, stb. Hosszas keresgélés után egyet találtam, ami megfelelt mindennek és még márka szempontjából is jó volt. Ez volt az AKG. Azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik legjobb füles volt. Remek hangerő, kiváló basszus. Két negatívuma volt: az egyik, hogy az én fülemhez mérten kicsit nagy volt, így hosszabb használat után megfájdult a fülem. A másik, hogy nem „L” alakú a csatlakozó rész. Ez lett a veszte is… Ezzel együtt szerintem remek kis cucc.
Hivatalos oldal, ár: £20-25

SoundMAGIC E10M

Nem szépítem: egy rakás szar. Kicsit részletesebben annyi, hogy miután sajnálatos módon az AKG kábele megtört és kukáznom kellett, új füles után néztem. Ez egy évvel ez előtt, 2013 októberében következett be. Úgy voltam vele, hogy kicsit túrom a netet, hogy valami kutatás után tudjak venni egy megfelelő és időtálló okosságot. Megnézem mik a jelenlegi trendek, mik a vélemények, stb. Tudtam, hogy az én oldschool fülbedugós megoldásom annyira népszerű, mint jelenleg a tinik között a trapéznadrág… Amikor már a 3. napja túrtam a guglit és egyfolytában a „bogyós” füles vagy a két hangfal méretű normál fejhallgatók borultak a képembe a weboldalakról, úgy voltam már, hogy kész, ennyi, megadom magam… ha ennyi ember használja a „bogyós” megoldást, olyan hulladék akkor csak nem lehet… ráadásul egyik ismerősöm vett éppen egy „bogyós” Sennheiser-t és mondta, hogy milyen jó, pedig sosem használt előtt olyat ő sem. Mielőtt jönne a kérdés, hogy miért nem azt vettem meg, a válasz az, hogy azért, mert nem volt hangerőszabályzója. Ráadásul ekkor már iPhone tulaj is voltam, így mindenképpen hangerőszabályzós kellett, valamint egy újabb kritérium is bejött a képbe: legyen mikrofonos is. A sok review olvasgatás után emellett a rémálom mellett döntöttem, mivel a What Hi Fi-tól elkezdve egy csomó review oldalon át dicsőítették. NEM ÉRTEM!!! Hogy mi a bajom vele?
  1. „bogyós”
  2. Szarul szól
  3. A kábele merev
  4. Ha csak éppen hogy hozzáér a kábele a ruhához vagy bármihez, eszeveszett súrlódó hangot hallgathatsz a füledben a zene vagy bármi más mellett, amit hallgatsz éppen…
  5. Ormótlan, rossz helyen lévő hangerő szabályzó, mindenbe beleakad
  6. Az már csak egy kis adalék, hogy nem „L” csatlakozós.
Úgy voltam vele, hogy csak meg kell szokni… de nem sikerült 2 hónap alatt sem. Vagy egyfolytában kiesett a fülemből vagy kényelmetlen volt, annyira bele kellett passzírozni a fülembe. Végül a sors vetett véget a kínszenvedésnek, mert egyik reggel a metróról leszállva beleakadt valakinek a hátizsákjába a kábel és kitépte a fülemből, aminek a következménye az lett, hogy az a „bogyó-vég” lejött, leesett a földre és a tömegben nem találtam… így azóta egy drága szar porosodik a polc alján. Életem eddigi legdrágább és egyben legrosszabb fülese.
Hivatalos oldal, ár: jelenleg £30, de én még £40-t vettem

Apple Earpod

Ez után úgy voltam vele, hogy kipróbálom a sokak által szidott Almás fülest. Az újat. Hogy mi a véleményem? Tökéletes! Jól szól, mikrofonos, egész nap a fülemben van (utazás és meló közben is) és abszolút nem fájdul meg a fülem tőle. Teljesen kényelmes. Ráadásul nem is drága. Ugyan ennek sem „L” alakú a csatlakozója, de teljesen lényegtelen. Lassan egy éve használom és ki merem jelenteni, hogy ez az eddigi legjobb fülesem!
Hivatalos oldal, ár: £25 (Ebay-en £10-t is lehet eredetit venni)