Még 2013 májusában, tehát kicsivel több, mint 7 évvel ezelőtt vettem meg az akkori egyik legstabilabb és legközkedveltebb wifi-s routert, a TP-Link TL-WR1043ND típusú 3 antennás és gigabitre képes kis aranyost. Akkoriban még csak a V1 létezett belőle (a linkelt oldalon már a v3-as új design-os verzió látható 😀). Azóta, az eltelt évek alatt összesen 3 hardver verzió jött ki belőle és már évek óta nem is kapható, mivel elérte az End of Life pecsét a termékvonalat. A routernek amúgy a mai napig semmi baja nincs és atomstabilan működik. Akkor mégis miért cseréltem?
A kérdés jogos. Az elmúlt években a TP-Link eszközök felülete megújult. Ezzel együtt a kínált szolgáltatások az új felületen sokkal szélesebb palettán mozognak. Sajnos a régi hardver verziókra ezek a szolgáltatások nem kerülnek fel, így ha valakinek olyan funkcióra lenne szüksége, ami csak az új verzióban található meg, kénytelen cserélni. Kb. ez történt velem is.
Persze vannak mindig alternatívák. Például megoldhattam volna rPi-vel is pár dolgot. Ilyen például a VPN szerver is. De akkor azt fel kell konfigurálni, másik IP, külön eszköz, macera, stb. Aztán van olyan is, amit rPi-vel sem tudok megoldani, mint például egy 4G failover megoldás, amire külön céleszközt kellett volna venni, nem kevés pénzért (pl. Netgear LB2120), ami egy újabb külön eszköz lenne és ráadásul az eszköz nem is 100%-osan megbízható sajnos (saját tapasztalat alapján mondom). De nézzük akkor ezt a folyamatot kicsit részletesebben.
Úgy alakult, hogy meg kellett oldanom a következő dolgokat az otthoni hálózatomban:
- Mindenképpen kell egy 4G failover. Tehát ha például valamilyen oknál fogva megdöglik a vezetékes internet kapcsolatom, akkor automatikusan, kihagyás nélkül folytatódjon a móka mobilhálózaton.
- VPN szerver, amivel távolról, biztonságosan tudok kapcsolódni az otthoni hálózatra és elérjem az eszközeimet.
- Az új routernek is tudnia kell a gigabites hálózatkezelést
- Legyen atomstabil
- Kényelmi elvárás #1: legyen 5GHz-es Wifi
- Kényelmi elvárás #2: legyen vendég WiFi
- Nem árt, ha támogatja a Mesh hálózatot, mivel tervezem, hogy lesz itthon is Deco
A fenti elvárás- és kívánság lista elég szerteágazó. Így eleve nem sok márka jöhetett szóba. A leginkább a 4G failover ritkítja meg a szóba jöhető versenyzők listáját. Aztán a stabilitás, a VPN és így tovább. Igazából 2 márka között kellett döntenem végül: az egyik a TP-link, a másik pedig a Draytek volt.
A Draytek egy közkedvelt márka, híres a stabilitásáról, bár ez inkább üzleti vonalat képvisel, mint otthoni felhasználást. Ez az árazásán is látszik sajnos. Ami szóba jöhetett volna számomra, az a Draytek Vigor 2862 sorozat, ami ugyan mindent tud, kivéve a Mesh-t, de pl. a VPN megoldás sokkal szebb, ugyanakkor az ára … hogy is mondjam… KURVA DRÁGA. Elnézést… de tényleg így van. A maga több, mint £480-os árával teljesen elvesztette nálam az esélyét otthoni felhasználásra.
Szóval maradt a másik márka, amiben eddig sem csalódtam. Megszámlálhatatlan TP-Link eszközöm van itthon is és más helyeken is, ahol dolgozom. Soha nem volt egyikkel sem gond (ezért is lesz Deco a Mesh itthon is). Az eszközök között kutakodva arra jutottam első körben, hogy a standard „wifi-s router” kategóriában nincs olyan eszköz, ami képes a 4G failover-re. Ezért -bár szájhúzva- elkezdtem nézegetni az ADSL modem/routereket. Ugyan nekem nincs szükségem ADSL modemre az eszközben, de csak ezek tudják azt, ami nekem kell (gondoltam elsőre). Meg is találtam a AC 1200-as sorozatból az Archer VR400-as modellt, ami tudásban és árban is szimpatikus volt. A gyártói oldalon ígérik belőle a v3-as modellt „hamarosan”-ra, de úgy voltam vele, hogy jó nekem a v2 is, és most van rá szükségem. Így hát megrendeltem.
A következő lépés egy 4G USB dongle beszerzése volt, mivel a data SIM megvolt már, de a stick még hiányzott hozzá. Körbenéztem, hogy mi a jelenleg kapható unlock-olt és olcsó verzió, valamint mit támogat a VR400. Az első kérdésre a válasz a Huawei volt, azon belül is a E3372h-320 (2020). Sajnos a támogatottságról nem találtam semmi infót a gyártónál, mert a lista tök üres volt ehhez a modellhez. Sebaj, gondoltam.. megrendelem és meglátjuk.
Meg is jöttek a cuccok másnap, köszönhetően az Amazonnak. Viszont a routerből egy baki miatt használt érkezett. Ezt reggel 10 órakor online chat-ben megreklamáltam az Amazon Customer Service-nél és délután 4-kor csöngetett a postás az új, bontatlan cseretermékkel. 😎 Neki is álltam a konfigurálásnak. Elsőként a stick-et raktam össze és állítottam be. Bedugtam egy Windows-os gépbe, hogy ellenőrizzem. Működött, volt jel, ment a net. Hurrá. Aztán jött a router. A legminimálisabb beállításokat végeztem csak el, mert alapvetően arra voltam kíváncsi, hogy működik-e az USB stick vele. Bedugtam az USB portba, villogott a LED, az admin felületen írja, ha „Detecting…” … mondom magamban, hogy „eddig jó”… aztán elalszik a LED és mit látok? A felületen az áll, hogy „unplugged”. Nabasszus. Kis idő múlva a folyamat ismétlődik. Aztán megint ez. Magyarán nem ismeri fel a router a stick-et. Következő lépésként megnéztem, hogy van-e újabb firmware a routerhez. Volt. Felraktam. Ugyan az. Basszus. Nem sok opció maradt. Jött a TP-Link support. Szerencsére van online chat már náluk is. Egy készséges arc próbált segíteni, de aztán arra jutottunk, hogy sajnos ez nem fog menni egyelőre. Nem támogatott a stick típus. Abban maradtunk, hogy másnap jelentkezik egy mérnök tőlük és még bűvészkedünk valamit. Viszont mondott egy dolgot, ami szöget ütött a fejemben. Miután elmondtam neki, hogy miért ezt a routert választottam, mondta, hogy lehet, hogy nem is ez a legjobb választás az elvárásaimhoz. Nézzem meg a „3G/4G router” kínálatot.
Én azt a részt eleve nem is vettem számításba, mivel úgy vannak hirdetve azok a 4G routerek, hogy mobil hálózathoz ajánlják, mobil eszköznek kiválóak. De beletúrtam és kiderült, hogy ez a megközelítés és leírás nagyon félrevezető!
Kiderült, hogy egy frászt.. nem úgy van, ahogy én azt elsőre gondoltam. Pont ezek azok a routerek, amik nekem kellenek! Alapvetően egy out-of-the-box mobil router a termék, ami közvetlenül kezeli a SIM kártyát egy micro SIM foglalattal, de amúgy egy mezei WiFi routerként is konfigurálható, ami képes a 4G failover-re! Az egyetlen probléma, hogy az a verzió, ami nekem kell, kicsivel drágább, mint amit erre szántam jelenleg. Ugyanis van olcsóbb modell, mint pl. az MR200, ami egy árban van a VR400-zal, de itt nagyon sok dolog kiesik. Pl. lassú a WiFi, csak 100-as hálózatot kezel, a mobil hálózatok közül kevesebbet támogat. Néztem az egyel nagyobb verziót is, az MR400-at, de az is még csak 100-as hálót tud kezelni. Így maradt az MR600, ami viszont minden kitételt teljesített. Csak drága. Bár közel sem olyan drága, mint a Drytek, de a VR400 és az USB stick árán felül még kb. £30 font. De úgy voltam vele, hogy nem érdekel. Ez terveim szerint egy ismételt sok éves beruházás lesz és minden kritériumomat teljesíti.
Következő lépésként visszaküldtem a VR400-ast és a 4G USB dongle-t, majd megrendeltem az Archer MR600-at. Másnap meg is érkezett és nekiálltam a beállításnak. Minden ment simán, semmi gond nem volt. Kezeli a mobil hálózatot, ha elmegy a vezetékes net, egyből automatikusan átvált mobilnetre, működik ez OpenVPN szerver, tehát be tudok lépni a hálózatomba biztonságosan és minden mást is tud a fenti listából!
Archer MR600
Egyelőre nagyon elégedett vagyok a cuccal és örülök, hogy végül megtaláltam ezt a megoldást. Reméljük, hogy nem fog csalódást okozni! 😉
Végezetül pedig, emlékül iderakom az előző uralkodó képét. Remekül kiszolgált az elmúlt 7 évben, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a megsárgult műanyag ház (nem dohányzom), ami mutatja a több, mint 61320 órányi folyamatos működését. 😊
TL-WR1043ND v1